FILMIO FILMKLUB – VETÍTÉS ÉS BESZÉLGETÉS 3.

Érdekel a magyar film? Szívesen néznéd a legjobb filmeket vásznon, felújított képpel és hanggal? Aztán esetleg szívesen beszélgetnél a látottakról rendezőkkel, színészekkel, szakértőkkel, évfolyamtársaiddal?

Ha igen, a FilmioKlubban a helyed! A Nemzeti Filmintézet vadonatúj kezdeményezése nyomán országszerte több egyetemen indulnak filmklubok, ahol a Szindbádtól az Egészséges erotikáig csupa válogatott gyöngyszemmel találkozhatsz - olyan filmekkel, amikről biztosan sokat hallottál, de eddig nem igazán volt lehetőséged arra, hogy jó minőségben, ráadásul ingyen lásd őket. Humoros és drámai percek, katartikus pillanatok, szenvedélyes beszélgetések várnak: ősszel országszerte indul a FilmioKlub!

FilmIO Filmklub helyszíne: 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros, B / 2 ép. (Bölcsészettudományi Kar) II. em. 217-es terem.

Következő filmvetítés: 2021. december 2., csütörtök, 13.00-16.00

Szőts István: Emberek a havason

Miről szól?

Csutak Gergő favágó (Görbe János) feleségével (Szellay Alice) és újszülött kisfiával (Ferenczi Péterke) fent él az erdélyi havasok háborítatlan világában, amikor megérkeznek a fakitermelő részvénytársaság emberei. Vezetőjük szemet vet Annára, Gergő feleségére, ezért munkát ajánl a férfinek. Egy nap, a férj távollétét kihasználva, megkörnyékezi a nőt, aki menekülés közben szakadékba zuhan, és súlyosan megsérül. Gergő mindent megtesz Anna gyógyulásáért, de a bosszúról sem mond le.

Mitől különleges?

A születését követő első pár évtizedben a magyar film többnyire szórakoztatóipari termékként vagy a politikai propaganda eszközeként működött. A hazai rendezők közül elsőként Szőts István szakított ezzel a szemlélettel, a filmre ő nem „fotografált színpadként”, hanem önálló művészeti ágként tekintett. Tudatosan és expresszíven használta a képi kifejezőeszközöket, a beállításokat, a kreatív montázsokat, a fény-árnyék játékokat, a kamerát pedig kihozta a műtermek hamis világából a „valóságba”. Sztárok helyett amatőrökkel forgatott, akik saját magukhoz hasonló egyszerű, hétköznapi embereket alakítottak. Az Emberek a havason ennek az újfajta művészi hitvallásnak a jegyében készült. Szőts eredeti helyszíneken, Erdélyben forgatott felvételein a vadregényes táj önálló szereplővé lép elő, totálképei a fenyvesekről vagy a ködben úszó hegygerincekről nem illusztrációként szolgálnak, hanem ember és természet kozmikus egységét fejezik ki. A kor sematikus műfaji filmjeihez képest a Nyírő József novellái által ihletett történet figyelemre méltóan összetett és rétegzett. Realista miliője és emberábrázolása ellenére nézhető melodrámaként vagy balladaként, de az alapkonfliktusban még a klasszikus western motívumai is felfedezhetők. Beskatulyázni ideológiailag sem egyszerű, nem véletlen, hogy hol „túl katolikusnak”, hol „panteisztikus újpogánynak” tartották.

Hogyan készült?

Pályáját Szőts a Hunnia Filmgyár gyakornokaként kezdte, az Emberek a havasont is a Hunnia égisze alatt szerette volna elkészíteni (még harminc sem volt ekkor), de a költséges helyszíni felvételek és a politikai propaganda filmbe csempészésére irányuló kérés visszautasítása miatt a filmgyár végül nem vállalta a finanszírozást. Kölcsönökből, a fiatal Hunnia-gyakornokok és a honorárium nélkül dolgozó stábtagok segítségével sikerült végül leforgatni.

Forrás: https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/emberek-a-havason