TEA előadás a geotermikus energia jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól
2016. október 3.
Szeptember 27-én délután került megrendezésre a Miskolci Egyetemen a harmadik előadás a Műszaki Földtudományi Kar Természeti Erőforrások Akadémiája keretében.
Az előadó Dr. Rybach László, a zürich-i egyetem magyar származású professzora, a geotermia területének elismert szakembere volt. Az előadásából megtudhattuk, hogy a Világ geotermikus készletbázisa igen jelentős, és tulajdonképpen mindenütt jelen van, csak nem azonos mértékben hasznosítható. A hagyományos „hidrotermális” geotermikus rendszerek mellett a jövő lehetőségeit a „petrotermális” készlettípusok jelenthetik. A kettő közötti különbség, hogy az elsőnél a kőzetrepedések révén egy természetes földalatti cirkuláció alakulhat ki, míg a második esetben ezt a cirkulációt nekünk kell megtervezni és mesterségesen létrehozni (EGS rendszerek). A hidrotermális rendszerek csak meghatározott földtani képződményekben érhetők el, míg petrotermálist sokkal több helyszínen lehet létesíteni. Világszerte 82 országban működnek geotermikus erőművek, melyek beépített villamos teljesítménye 13,3 GWe. Ezek közül mindegyik hidrotermális. Az előadásból megtudhattuk, hogy míg a geotermikus erőművek beépített kapacitása évente 4-5%-al bővül, addig a napelemeké 35%-al, pedig az éves rendelkezésre állásuk nem ezt indokolná. A geotermikus erőművek világszinten 65%-os, míg a napelemek csak 14%-os értéket képviselnek. A vízerőművek 42%, a biomassza erőművek 50%, a szélerőművek 21% éves rendelkezésre állást képesek biztosítani. Azaz -idézve az előadót- „gázt kell adni a geotermiának, különben nagyon lemarad.” A geotermiában a földhőszivattyúk területén jelentős növekedés volt tapasztalható, az elmúlt időszakban évi kb. 20% volt ez az ütem. Az előadás egyik jelentős megállapítása (ami a hazai és nemzetközi szakemberek előtt is már régen ismert), hogy Magyarország kiemelt helyzetben van a geotermikus energia hasznosíthatóságát illetően, mivel a termálkutaink felületi sűrűsége már most is egyedülálló, minden 100 km2-re jut legalább egy kút. „A magyar földtani adottságok majdnem hogy elkötelezően kedvezőek a geotermia hazai továbbfejlesztésére.” - fogalmazta meg Rybach professzor záró szavaiban.
Jöjjenek el hozzánk egy TEÁ-ra októberben is, ahol Dr. Kovács Ferenc akadémikus úr a nyersanyag- és energiagazdálkodás hazai kérdéseit tárja az érdeklődők elé.