Az Agrár- és környezetjog valamint az alaptörvény tervezett reformja
2020. február 17.
A szervezők nevében prof. Dr. Csák Csilla, az Állam-és Jogtudományi Kar dékánja köszöntötte a népes közönséget. A konferencia levezető elnöke a Dr. Raisz Anikó, az Igazságügy-minisztérium közigazgatási államtitkára volt.
Az agrár-és környezetjogász, valamint a kapcsolódó területetekkel foglalkozó polgári jogász, kereskedelemi jogász, jogtörténész, római jogász, nemzetközi jogász és munkajogász szerzők arra keresték a választ, hogy hol szerepelnek az agrár- és környezetjogi tárgyak a jelenlegi Alaptörvényben, hol bővíthetők a szabályozás tárgykörei, hol találkozunk túlszabályozással. Ennek keretében vizsgálták az ombudsmani, az alkotmánybírósági és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó jog-és természettudományi szaktudományok eredményeit. Az agrár- és környezetjogász szakemberek e két tudomány kutatási köréből kiemelték a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszerjog, a vidékfejlesztési jog és elővigyázatosság elvének összefüggéseit, az agrárium és szociális jog szervezeti összefüggéseit, valamint a földforgalmi jog gyakorlatából az Alaptörvénybe kívánkozó szabályozási tárgyköröket. A társtudományok képviselői a római környezetjog, a Szentkorona-tan, a építésügy és a környezetvédelem, a családi gazdaság jogintézményével korlátozott családjog, valamint az agrárágazat munkavégzésének ágazati problémáit elemezték. A konferencia eredményeit a jogterület élő klasszikusa, Prugberger Tamás professzor úr foglalta össze.
A konferencia nagy szakmai érdeklődés mellett, 144 ügyvéd, ügyész, bíró egyetemi oktató és hallgató regisztrációja mellett zajlott. A rendezvény szakmai presztízsét jelzi, hogy mind az ügyvédi mind az ügyészi továbbképzés kreditpont szerző rendezvényeként tüntetette fel.
