"Kis" dolgokban nagy eredmények a Miskolci Egyetemen

A magyarországi nanotechnológiai konzorcium vezetője lesz a Miskolci Egyetem, ezzel tovább erősítheti szerepét a nemzetközi tudományos véráramlatban.

Jelentős innovátorok között szerepelhet Magyarország 2030-ra Európában, ennek a lendületnek pedig a Miskolci Egyetem is katalizátora lehet a most aláírt szándéknyilatkozatnak köszönhetően. Az intézmény a Nemzetközi Ibériai Nanotechnológiai Kutatóközponthoz való csatlakozás előkészítése érdekében felállít egy konzorciumot és ellátja annak vezető feladatait a magyarországi nanotechnológiai kutatások előmozdítása érdekében.

Palkovics László Innovációs és technológiai miniszter felkérő nyilatkozatát írta alá Varga Judit, a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke és Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. Az aláíráson jelen volt Lars Montelius, a Nemzetközi Ibériai Nanotechnológiai Kutatóközpont főigazgatója, aki üdvözölte a Miskolci Egyetem csatlakozását.

„A Miskolci Egyetem lehetőséget kap arra, hogy a Nemzetközi Ibériai Nanotechnológiai Kutatóközponthoz való csatlakozás előkészítése érdekében felállítson egy konzorciumot és ellássa annak vezető feladatait a magyarországi nanotechnológiai kutatások előmozdítása érdekében. Ez a lépés tovább növeli a Miskolci Egyetem nemzetközi elismertségét és tovább erősíti a versenyképességét” – fogalmazott Varga Judit, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a múlt és a jövő rendkívül meghatározó a Miskolci Egyetem életében. A kohászképzésből kifejlődő anyagtudományi kar eredményei  teszik lehetővé, hogy a Miskolci Egyetem meghatározó tagja lehet a magyarországi nanotechnológiai szervezetnek. Az innovációs ökoszisztéma egyik részeként az egyetemi modellváltás szellemiségében segíti majd a Miskolci Egyetem a magyar és nemzetközi ipari vállalatokat, tette hozzá az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke.

Lars Montelius a Nemzetközi Ibériai Nanotechnológiai Központ főigazgatója arról beszélt, hogy az ilyen jellegű együttműködések új időszakot hoznak a jövőben, hiszen elengedhetetlen, hogy a különböző tudományterületek közösen vegyenek részt a kutatásokban. Ez a kölcsönös egymásra hatás adja meg az alapot, a fejlődéshez legyen szó egyetemek, a társadalmak vagy az egyes ágazatok közötti kapcsolatról. Az anyag mindig meghatározó volt az emberiség történetében nem véletlen például a bronzkor elnevezés - fogalmazott. A nanotechnológia szerepére utalva pedig azt mondta: apró dolgokkal kell kezdeni, hogy azután ezekből nagy eredmények szülessenek.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy az elmúlt években minden eddiginél tudatosabb és koncentráltabb erőfeszítéseket tett a magyar kormány a hazai innovációs teljesítmény növelése érdekében. „A magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások kapcsolatainak szorosabbra fűzésén túl sikerünk alapvető feltétele, hogy a magyar szereplők nemzetközi együttműködésekben való részvételét is bővítsük. A külföldön bevált gyakorlatok átültetésében, az eredményesen működő minták átvételében a közvetlen kooperációk segíthetnek a leghatékonyabban” – emelte ki a szaktárca vezetője.

Hozzátette: a következő évtized elején már a GDP 3 százalékát fordítaná a magyar állam kutatás-fejlesztésre és innovációra. 2010-hez képest forintban már megduplázódott ez az összeg: az akkori 400 milliárd helyett 800 milliárd forint hasznosult e területeken. Megkétszereződött a kutatók száma is, 12 éve 31 ezren voltak, már több mint 62 ezren vannak. Az uniós tagállamok közül a legnagyobb mértékű növekedést ebben a mutatóban Magyarország érte el.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora azt emelte ki, hogy ez egy nagyon fontos lépés az egyetem nemzetközi szerepének erősítése érdekében, amely stratégiai fontosságú ügy. „Célunk, hogy egyre több és több nemzetközi tudományos publikáció jelenjen meg a Miskolci Egyetem neve alatt, ez a jövőbeni együttműködés pedig garantálhatja, hogy előrébb lépjünk a nemzetközi rangsorokban.”

Kiss János miniszterelnöki biztos azt hangsúlyozta a sajtóeseményen: a Miskolci Egyetem szó szerint és jelképesen is új kapukat nyit a jövő egyik meghatározó tudományága, a nanotechnológia irányába. 

„Újra nyílhat egy régen bezárt egyetemi épület kapuja, ami a jövő kutatóit befogadhatja, és kinyílik közben a világ egyik legmodernebb tudományága felé vezető jelképes kapu is. Egy izgalmas felfedező útra kívánhatunk most jó szerencsét a Miskolci Egyetemnek. Arra lehetünk büszkék, hogy a létesítmények bezárása helyett létesítmények megnyitásáról beszélünk. A magukat önállóan irányító egyetemeken soha nem látott sikereket lehet elérni. A Miskolci Egyetem fejlődésének záloga az egyetemi szabadság, az egyetemi önállóság, a vállalkozás szabadsága, ami olyan sikerekhez vezet, mint amit ma is ünneplünk” - összegezte Kiss János.