Feladatunk a jövő! – a hidrogénszállítás lehetőségeit vizsgálja közös projektben az FGSZ és a Miskolci Egyetem

Akár tíz százalék hidrogéntartalmú földgáz szállítására is alkalmas földgázszállító rendszerelemek építésére és tesztelésére indul közös kutatás-fejlesztési projekt a Miskolci Egyetem és az FGSZ Földgázszállító Zrt. együttműködésében. A projekt előreláthatóan két évig tart, az első fázis megvalósítására közel 350 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott közösen az egyetem és a vállalat.

Fontos szerep jut a karbonmentes villamosenergiából termelt hidrogénnek hazánk klímasemlegességében, amely cél elérését 2050-re tűzte ki a klímavédelemről szóló törvény. A dekarbonizációs folyamatban nagy szerep jut a hidrogénnek, ezért is fontos az projekt, amely a Miskolci Egyetem és a FGSZ Földgázszállító Zrt. együttműködésében kezdődik idén tavasszal. A hidrogén földgázba bekeverve energiatárolási lehetőséget kínál és csökkenti a földgázfelhasználás üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

„A klímaváltozás nem egy elvont fogalom, amely majd csak a következő generációkat érinti. Hanem egy olyan kihívás, amellyel foglalkoznunk kell konkrét cselekményeken keresztül. Ezért röviden úgy is fogalmazhatnánk: feladatunk a jövő”, hangsúlyozta az ünnepélyes sajtóeseményen Varga Judit, Miskolci Egyetemen fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette: a Miskolci Egyetemen a legnagyobb múlttal rendelkező szakterületek egyike az olaj- és földgázkitermelés, valamint a földgázszállítás, ezért eddig is szoros kapcsolatot ápolt az intézmény az FGSZ Földgázszállító Zrt-vel. A jól bevált képzési együttműködésen és az ipari megbízásokon túl innovációs és kutatás-fejlesztési területeken is együttműködik az intézmény és a vállalat.

„Korunk klímapolitikai céljai, az új, zöld energiahordozókra történő áttérés komoly kihívások elé állítja a hagyományos energiahordozókra felépített infrastruktúrát és az ipart is. A Miskolci Egyetem eltökélt célja viszont, hogy minden tudását lattba vetve vegyen részt a kihívások megoldásában, és egy a vállalatokon átívelő, igazi tudásközpont szerepét töltse be”, emelte ki Varga Judit.

A FLUMEN projekt a hidrogén-földgáz elegy szállítási lehetőségeinek feltérképezését tűzte ki célul a teljes hazai földgázrendszerre kiterjedően. A két fázisból álló projekt célja egy pilot keretében olyan rendszerelemek építése, vizsgálata és tesztelése, melyek segítségével lokálisan lehetővé válik maximum tíz százalék hidrogéntartalmú földgáz szállítása. A hidrogén országos bekeveréséhez és a szállítási feladatok biztonságos ellátásához szükséges adatok válnak elérhetővé az együtműködés mindkét fázisának megvalósulása esetén.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. a Miskolci Egyetemmel közösen a projekt két fázisából az első fázisra nyert most jelentős támogatást az Információs és Technológiai Minisztérium jóvoltából. A huszonnégy hónapra tervezett első fázis alapvetően kutatás-fejlesztési célt szolgál: a bekevert hidrogén mérését, elszámolhatóságát és nyomon követhetőségét teszi lehetővé, amelyet kiegészít a helyi infrastruktúra építése és speciális mérőeszközök beszerzése.

„A Miskolci Egyetem kiemelkedő gázipari tudására alapozva a most induló projekt keretében rendkívül értékes gyakorlati tudásanyagot halmozunk fel a hidrogén kapcsán az elkövetkező években az egyetemmel közösen. Ennek eredményeként a vállalatunk megalapozhatja képességét jövőbeni feladatai ellátására, a Miskolci Egyetem pedig a hidrogéngazdaság legfontosabb kutatóműhelyévé válhat”, fogalmazott Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Amennyiben a hidrogéntermelés gazdaságilag kifizetődővé válik, a FLUMEN keretében vizsgált tíz százalékos bekeverési arány elérése számításaink szerint évente nagyságrendileg 607 ezer tonnával csökkentené az ország szén-dioxid kibocsátását, ha a bekevert hidrogén karbonmentes forrásból származik”, fejtette ki az elnök-vezérigazgató.

Elhangzott még, hogy a Miskolci Egyetem a hidrogénipart tekintve részt vesz a zöld hidrogén előállítását és földalatti tárolását célzó Aquamarine projektben. Ennek következő lépcsőjeként tekintenek a most kezdődő közös munkára. A folytatást nézve pedig a hidrogén-értéklánc mentén tovább haladva a tervek között szerepel az elosztói rendszerek hidrogénképességének vizsgálata is.