Selmecbánya, Trianon, Miskolc
2022. június 3.
"Kettős okunk is van arra, hogy megemlékezzünk, hiszen a nemzeti emléknapon megemlékezünk egyrészt a nemzeti tragédiáról, másrészt arról az intézményről, amelynek a Miskolci Egyetem ma is a létét köszönheti. A mai koszorúzást a jövőben folyamatosan és minden évben meg fogjuk tartani. Ez a mostani egy hagyományteremtő alkalom", fogalmazott az intézmény rektora.
A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet, ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián. A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, és az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati- és Erdészeti Akadémiára változott. 1920-ban a trianoni békeszerződés után Selmecbánya Csehszlovákia része lett, így az Akadémia költözni kényszerült, Sopron adott helyet a hontalan iskolának.
1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt. 1981-ben nagy változások kezdődtek az egyetem életében, amikor megindult a jogászképzés, 1987-ben elindult a közgazdászképzés. Az egyetem neve 1990 július elsejével Miskolci Egyetemre változott, és jelenleg összesen nyolc kara van az intézménynek.