Hungaricum lehet az FGSZ és a Miskolci Egyetem metánkibocsátások mérésére irányuló közös projektje

A hazai nagy nyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére indít közös projektet az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem. A metánemisszió mérésére alkalmas rendszer prototípusát Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson hozzák létre és tesztelik a következő három év során. A magyar állam által is támogatott projekt július 1-jén indul, célja hosszú távon közös új eljárásrendek kialakítása az FGSZ rendszerén az emissziócsökkentés jegyében.

A földgáz legfontosabb alkotóeleme, a metán olyan üvegházhatású gáz, melynek 100 évre vetítve a szén-dioxidnál 28-szor magasabb a globális felmelegedési potenciálja, így ezen kibocsátások mérése és azok hosszú távú csökkentése elengedhetetlen a fenntartható működés elérésében és az EU direktíváknak való megfelelésben egyaránt. Magyarországon az emberi tevékenységből eredő metánkibocsátás éves szinten 330 ezer tonna, ennek legjelentősebb forrása a mezőgazdaság, mely a teljes metánemisszió harmadát adja, míg az energiaszektor a metánkibocsátás mintegy 20 százalékáért felel.  

„Nemcsak hungaricummá válhat, de országhatárárainkon túl is hírnevet és elismerést tudunk szerezni a Miskolci Egyetemnek. A világ még csak tapogatózik a metánemisszió csökkentésére vonatkozóan. Elsők lehetünk tehát itt a Miskolci Egyetemen, hogy a tudományos műszerfejlesztés keretén belül kísérleti rendszereket építhessünk ki, egyedi fejlesztési rendszereket próbálhassunk ki. Két karunk, a Műszaki Földtudományi Kar és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar kapcsolódik be a projektbe" – fogalmazott Varga Judit a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. 

Varga Judit kiemelte: a Miskolci Egyetem mérnökképzési hagyományai modern értelmet nyernek, mérnökeik olyan megoldásokat dolgozhatnak ki, amelyek segítenek elérni 2050-re Magyarország klímasemlegességét. Ezzel pedig az intézmény hozzájárul Nemzeti Tiszta Fejlesztési Stratégiában foglalt klímapolitika célok végrehajtásához. „Magyarország egy ország lesz, amely tiszta környezetet, tiszta levegőt és tiszta vizeket hagy hátra a jövő nemzedékének", összegezte gondolatait az intézményt fenntartó kuratórium elnöke. 

„Több mint 200 gazdasági partnerrel működünk együtt, veszünk részt közös pályázatokban és projektekben. Ezek a közös munkák mind azt mutatják, hogy szükség van az egyetemen felhalmozott évszázados tudásra. Az egyetemfejlesztés keretében létrehoztuk egy Klímapolitikai és Klímaadaptációs Kutató- és Kompetencia-központot. Közép-Európában elsőként akkreditált klímaadaptációs szakmérnök szakirányú továbbképzést indítunk. A fenntarthatóság témakörében közös projekteken több magyarországi egyetemmel dolgozunk együtt. Az FGSZ Földgázszállító Zrt-nek pedig kiemelt partnere a Miskolci Egyetem. Az egész ország javára szolgálnak a fenntarthatóság jegyében tett erőfeszítéseink" – hangsúlyozta Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. 

„Az FGSZ számításai alapján a vállalat metánkibocsátása jelenleg kevesebb, mint 1 százaléka az országos mennyiségnek, azonban az Európai Unió metánkibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezéseivel összhangban fontosnak tartjuk, hogy ezen emissziók csökkentésével mi is hozzájáruljunk az energiaszektor fenntarthatóbb működéséhez" – mondta Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Komplex folyamatról van szó, ami hosszú távú stratégiai szemléletet igényel, ebben pedig kulcsszerep jut a pontos méréseknek, és az erre alkalmas rendszerek kiépítésének" – fejtette ki az elnök-vezérigazgató. 

Minden metánkibocsátó számára komoly technológiai és kutatás-fejlesztési kihívást jelent, hogy megfeleljen a kibocsátáscsökkentés egyre égetőbb kihívásainak. A metánemissziókat tekintve ugyanis – ahogy azt az iparági gyakorlat is mutatja – csak becsült értékekkel számolhatnak az érintett szereplők, nem állnak rendelkezésre pontosan mérhető adatok. Az FGSZ ezért a Miskolci Egyetemmel konzorciumban „Állomási és csomóponti metánemisszió monitoring és üzemviteli, technológiai fejlesztés a földgázszállító rendszeren" címmel projektet alapított, amely a GINOP Plusz jóvoltából több mint ötszázmillió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.  

A projekt célja egyrészről egy olyan emisszió mérés és monitoring rendszer prototípusának felállítása a Kistokaj gázátadó és csomóponton, amely online módon és visszakövethetően rögzíti az egyes technológia elemek metánkibocsátásainak mértékét. A projekt másik jelentős célja, hogy meghatározza az FGSZ technológiai műveleteiből fakadó jelenlegi emissziók mértékét, majd a Miskolci Egyetemmel közösen javaslatokat tegyen újfajta eljárásrendek bevezetésére.