Hőség, aszály, szélsőséges időjárás – Dr. Dobos Endre egyetemi docens nyilatkozott a TV2 híradójának

Már a vizek élővilága is veszélybe került a szélsőséges időjárás következtében: rengeteg hal elpusztult, kiszáradt a Miskolc közeli Bársonyos-patak, Kompoltnál pedig a Tarna folyó egy része tűnt el, de a Velencei-tó és a Tisza is veszélybe került.

A Tiszántúl teljes területe csapadékhiányos. „Van olyan terület a Tiszántúlon, ahol a teljes vegetációs időszakban csak 40 milliméter csapadék esett – korábban ennek a négy-ötszöröse lehullott ugyanezen időszakban. Ilyenkor jön az öntözés” – nyilatkozta a TV2 híradójának Dr. Dobos Endre egyetemi docens.

Mint mondta, addig nincs nagy baj, amíg a felszíni vizekre, tehát az öntözőcsatorna-rendszerekre (Keleti-, Nyugati-főcsatorna) alapozzuk ezt, amelyek vízforrása a nagyobb folyóink vízkészlete. „Ám sok esetben van, hogy a kisebb folyók, patakok szolgálnak vízforrásként. Ilyen helyzetben, amikor azok általános vízellátása is kevés, és mi is elveszünk belőle, katasztrofális helyzetet eredményezünk.” Kiemelte: „A patakok kiszáradása tehát az öntözőcsatornákat is veszélyezteti.”

Mint mondta, nemcsak a csapadék mennyiségi eloszlása a probléma, hanem az intenzitása is: a hosszú, lassú esők már sokkal ritkábban fordulnak elő. „A talaj szerkezete nem teszi lehetővé, hogy mélyebbre beszivárogjon a víz, ezért belvizek alakulnak ki. Ezeket a vizeket sokkal jobban meg kellene fogni, és odafigyelni a mezőgazdaságban a szerkezetjavításra, mert ezekkel a csapadékvizekkel 1-1,5 hónappal kitolható lehetne az aszálymentes időszak” – hangsúlyozta a Miskolci Egyetem oktatója.