„Sokat nőtt a nemzetközi láthatósága a Miskolci Egyetemnek” – Dr. Gáspár Marcell intézeti tanszékvezető elnyerte a Bolyai-ösztöndíjat

„Versenyképes lehet a kutatói lét egy fiatal számára” – fogalmaz a Bolyai-ösztöndíjas
Dr. Gáspár Marcell, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet Szerkezetintegritási Intézeti Tanszék vezetője.

Dr. Gáspár Marcell a Miskolci Egyetemen végzett gépészmérnöki alapszakon. Mesterképzésen már elkezdett érdeklődni a hegesztés iránt, Tudományos Diákköri dolgozatot is készített, majd a mesterszak elvégzését követően folytatta tanulmányait a Miskolci Egyetemen, akkor már, mint PhD-hallgató. „Lehetőségem volt arra, hogy a PhD tanulmányokkal párhuzamosan nemzetközi hegesztőmérnök útlevelet szerezzek. Ez egy unikális képzés, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Ez azt jelenti, hogy a Miskolci Egyetem által kiállított hegesztőmérnök diploma a világ minden részén akkreditált, mivel a tanterv a Nemzetközi Hegesztési Intézet által jóváhagyott tanterv.” 2014-ben abszolvált, majd utána lett tanársegéd.

„Amikor elkezdtem a doktori kutatásomat, próbáltam nemzetközi szinten is betájolni magam. Már akkor eldöntöttem, hogy jó lenne a Nemzetközi Hegesztési Intézet éves konferenciájára kijutni. Ez először 2015-ben sikerült, Helsinkiben. Ott a legnagyobb kutatókkal találkozhattam, így lett példaképem, akit követhetek, akinek látom a munkáját, és látom, mi hol vagyunk ehhez képest, és milyen irányba halad a világ, milyen irányba kellene kutatni. Lukács professzor úrral abban az időben elkezdtünk ezeken a nemzetközi konferenciákon részt venni: mivel azt az elvet valljuk, hogy ha már kijutunk – mivel elég költséges egy ilyen konferencia –, akkor próbáljuk a maximumot kihozni belőle, ezért nemcsak egy-egy előadással készülünk. Ilyenkor megpróbáljuk nemcsak a saját munkánkat bemutatni, hanem a hegesztő szakcsoport és a többi kolléga munkáját, hogy átfogó képet kapjon a nemzetközi közösség arról, milyen kutatások folynak a Miskolci Egyetemen.”

Mint mondja, hegesztés terén fent vagyunk a nemzetközi porondon. „Nem minket követnek még, de már tudják, hogy itt, a Miskolci Egyetemen vannak olyan kutatások, amire érdemes figyelni. Mi is látjuk a top kutatókat nemzetközi szinten, ők is már ismernek minket, és esetenként már az is előfordul, hogy ők is hivatkoznak a mi munkánkra. Tehát kijelenthetem, a nemzetközi láthatóságunk abszolút sokat nőtt.”

Pályázni, pályázni, pályázni

A Kormány – a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kezdeményezése nyomán – 1997-ben rendeletet hozott a posztdoktori foglalkoztatás rendszerének kialakítására és ennek keretében a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj létesítésére. A Bolyai-ösztöndíj kifejezetten a fiatal, tehetséges kutatók anyagi támogatására, a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére létesült.

„Megtanultam, hogy pályázni, pályázni, pályázni kell. Hála Istennek olyan elődeim voltak az intézetben, akik megtanították nekünk a pályázatírást is. 2021-ben pályáztam először a Bolyai-ösztöndíjra, ám akkor nem sikerült. Műszaki területen összesen 60 pályázat volt tavaly, amiből az első tizenhármat támogatták: én akkor valahol a középmezőnyben végeztem. De úgy voltam vele, hogy van egy kész pályázatom, megkaptam a bírálatot, és mivel erre az ösztöndíjra 45 éves korig lehet pályázni, ezért eldöntöttem, hogy addig fogom beadni, amíg nem nyerek. Hál’ Istennek idén ez összejött, és nem is sokat kellett fejlesztenem a pályázatomon. Elegendő volt a kisebb módosítások mellett, hogy a tudománymetriával kapcsolatos mutatóimat rendbe tettem. Természetesen az is hozzájárult, hogy eltelt egy év, az ember haladt a cikkek írásával, jöttek szépen a hivatkozások, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is, és annyit javultak ezek a számaim, hogy idén sikerült. Ez az ösztöndíj egy hároméves lehetőséget jelent arra, hogy egyfajta posztdoktori kutatást folytathassak, tehát saját kutatást vihessek amellett, hogy a kollégákkal és a PhD-hallgatókkal közösen is kutatunk. Ehhez komoly finanszírozást jelent ez az ösztöndíj.”

Megéri kutatónak állni?

Véleménye szerint, az egyetemi életpálya átmenet egy nagyvállalat és egy saját kisvállalat között. „Ha nem egy-egy évet ragadok ki, hanem átfogó képet adok az elmúlt 10-12 évről, amelyet doktoranduszként, fiatal oktató-kutatóként itt töltöttem az egyetemen, akkor azt mondhatom, hogy a pályázati forrásokkal, ipari munkákban való részvétellel átlagosan nézve lehet az iparral összemérhető fizetést kapni. Ez persze sajnos nem minden szakterületre igaz, de a mi szakterületünkre az ipari kapcsolatoknak, és a pályázatoknak köszönhetően igaz. A Bolyai-ösztöndíj is azért jó számomra, mert három évre ad egy stabilitást, amellett, hogy a modellváltásnak köszönhetően az egyetem is sokkal jobb finanszírozási helyzetbe került, mint korábban. Tehát én úgy gondolom, hogy versenyképes lehet a kutatói lét egy fiatal számára.”

„Amire nagyon büszke vagyok, hogy van egy fiatal indiai kollégám, akinek én voltam a témavezetője, és tavaly PhD-fokozatot szerzett. Lényegében azt a kutatást folytatta, amit korábban én a PhD-tanulmányaim során megkezdtem. Aminek még kiemelten örülök, hogy ő itt képzeli el a jövőjét, itt kapott kinevezést a Miskolci Egyetemen, most adjunktusként dolgozik. Lényegében a publikációink nagy részét közösen szoktuk készíteni, és most együtt megyünk Japánba is a hegesztési világkonferenciára. A másik, idézőjelben tanítványom egy 20 évvel idősebb ipari szakember. Társtémavezetője lehettem a doktori tanulmányai során. Vele kapcsolatban az az első emlékem, hogy amikor még doktoranduszként az első hegesztési konferencián voltam, akkor ő volt az adott szekciónak a vezetője. Aztán eltelt pár év, úgy döntött, doktori képzésen szeretne rész venni, disszertációt készített, aminek a témavezetője lehettem egyik kollégámmal. Próbálunk minél több fiatal kollégát segíteni. Úgy látom, hogy azt a 30-40 éves korosztályt lehet könnyebben megszólítani doktori képzésre, akik már kipróbálták magukat, részben már egzisztenciát is teremtettek, és van egy olyan ipari problémájuk, amihez akár még a tanszék részéről tudunk segítséget nyújtani, és akkor egy doktori kutatást el lehet kezdeni.”