Élet a „legvidámabb barakkban”
2022. szeptember 2.
Az előadások új nézőpontból, a korszak előzményeit, hatásait és emlékezetét tág időkeretben elhelyezve, több tudományág nézőpontjából igyekeznek megvilágítani. A szociológiai és politológiai kutatás, valamint a társadalomtudományok legjobb hazai műhelyeit és fiatal kutatóit felvonultató, szeptember 1-3. közötti szimpóziumon az 1956-os Intézet és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja is képviseltette magát.
A korábban az áldozatokra és tettesekre fókuszáló köztörténeti és politikatörténeti elemzések után a figyelem a visszatérő emlékezetpolitikai viták miatt az 1956 és 1990 közötti Kádár-korszak társadalmi kölcsönhatásainak és a mindennapok történetének vizsgálata felé fordult.
A miskolci jelenkor-történeti konferencia ebből a szempontból kívánta újragondolni az időszak helyét a magyar történelemben. A különböző tudományterületek képviselői ezért többek között olyan kérdéseket boncolgattak, minthogy mitől vált ebben a korszakban Magyarország a szovjet tömb „legvidámabb barakkjává", miért beszélhettek „gulyáskommunizmusról”, illetve hogyan befolyásolták a korszak imázsát és mindennapjait a társadalom különböző csoportjai.
A konferencia résztvevői kísérőprogramként - Ritmus dáridó, avagy rádiózás a Kádár-korszakban címmel - szakmai tárlatvezetésen ismerhették meg a Miskolci Egyetem rádiótörténeti kiállítását, ahol a Kádár-korszak tudomány-, mentalitás- és tárgytörténetéről is szó esett.
Képünk illusztráció a Fortepan fényképgyűjtemény online archívumából.