Jelenkor-konferencia a bölcsész jubileumon

A Kádár-korszak egy hosszabb történeti folyamat része, nem lehet kiszakítani a regionális történelemből. A mai magyar társadalmi folyamatok megértéséhez is fontos, hogy minél tágabb nézőpontból vizsgáljuk ennek a korszaknak a társadalmi-gazdasági történéseit. Az 1956 és 1990 közötti magyar szocialista modell társadalmi kölcsönhatásaira igyekezett ráirányítani a figyelmet a Kádár-korszak, kádárizmus, korlátozott mozgástér: magyar modell? című országos jelenkor-történeti konferencia, amelynek a Miskolci Egyetem adott helyet.

A 20. századdal foglalkozó történészek rendszeresen adnak egymásnak randevút, néhány évente más-más helyszínen. A szervezők idén a Miskolci Egyetemet keresték meg azzal, hogy a Kádár-korszakkal foglalkozó előadássorozatoknak biztosítson méltó helyszínt. A találkozón az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról Miskolcra érkezett szakemberek számoltak be kutatási eredményeikről, amelyek a Kádár-éra politika- és diplomáciatörténete mellett érintették a sport, a zene, a művészetek, és a korszak közéletének számos más területét. Csak előadásból több, mint 220 hangzott el 8 tematikus szekcióban.

„Az évszámok furcsa játéka folytán ez a rendezvény tökéletesen beleilleszkedik a Bölcsészettudományi Kar jubileumi rendezvényeinek sorába: 30 évvel ezelőtt indult Miskolcon a bölcsész képzés, de ha a számokkal kicsit játszani akarunk, akkor 33 évig tartott a Kádár-rendszer, és éppen 33 év telt el azóta, amióta véget ért” – emlékeztetett az évfordulókra Dr. Fazekas Csaba, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense.
„Ennek a mély nyomokat hagyó korszaknak nagyon sokféle vetületére világítottak rá az előadók. Nagyon sok doktorandusz hallgató is jelentkezett előadásokkal, így a remények szerint a továbbiakban is meglesz az a történész utánpótlás, amelyik kutatási eredményeikkel gazdagítani fogják az erről a korszakról kialakult képünket” – értékelte.

A Kádár-korszak kutatásában főként két területen lehet számos újdonságot felvetni, két olyan terület van, ami kifejezetten fontosnak tűnik a történészi vizsgálatok számára – tudtuk meg a konferenciát szervező MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársától, Apor Pétertől. Az egyik a Kádár-korszak nemzetközi összehasonlítása, az, hogy miben különbözött vagy hasonlított a többi középkelet-európai szocialista korszakra, és milyen módon tért el a kortárs nyugat-európai demokratikus piacgazdaság berendezkedéseitől. A másik nézőpont az, hogy milyen viszonyt ápolt a tágabb nemzetközi környezettel, akár az Európán kívüli világgal.

„A Kádár-korszak egy hosszabb történeti folyamat része, nem lehet kiszakítani a magyar vagy a regionális történelemből. Hatása van napjainkra is” – fogalmazott Apor Péter. A konferencia témafelvetéseire utalva hozzátette: bízik abban, hogy szélesebb körű történészi kitekintéssel ez a konferencia is hozzá tudott járulni a mai magyar társadalom megértéséhez.