Ez a nyolcadik leggyakoribb halálok (Videóval frissítve!)

A cukorbetegség a nyolcadik leggyakoribb halálok a világon, évente 1,5 millió emberrel végez. A lakosság 10 százaléka érintett a betegség valamely formájával. Magyarországon 800 ezer - 1 millió cukorbeteg él, és legalább még egyszer ennyi azoknak a száma, akik nem tudnak róla, hogy betegek. November 14-én a diabétesz világnapján a Miskolci Egyetem szakértőjével, Prof. Dr. Barkai László diabetológussal, egyetemi tanárral beszélgettünk.

A cukorbetegek világnapját 1991-ben hozta létre a Nemzetközi Diabetes Szövetség és az Egészségügyi Világszervezet, abból a célból, hogy a cukorbetegség által okozott növekvő egészségügyi veszélyekre felhívják a figyelmet. Ezt minden évben november 14-én tartják, mert ezen a napon született Frederick Banting, aki Charles Besttel közösen felfedezte az inzulint.

A 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája a cukorbetegség. 2013-ban 371 millió cukorbeteg élt a Földön, a prediabéteszes állapot pedig további 280 millió embert érintett. Becslések szerint 2030-ra akár a félmilliárdot is elérheti a diabéteszesek száma.

– A lakosság 10 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájával. Egyrészük valóban tud róla, hogy cukorbeteg. Magyarországon 800 ezer - 1 millió cukorbeteggel számolhatunk, és legalább még egyszer ennyi azoknak a száma, akik nem tudnak róla, hogy cukorbetegek. Ők valamilyen korai stádiumban vannak, nincsenek klinikai tüneteik, panaszaik, de már az előszobájában vannak a betegségnek – fogalmaz Prof. Dr. Barkai László diabetológus, az Egészségtudományi Kar intézeti tanszékvezetője, egyetemi tanár.

Mint mondja, az inzulinrezisztencia (IR) fontos kórélettani tényezője a betegségnek. Az inzulin egy olyan hormon, aminek hatást kell kifejtenie a sejtekre. Amennyiben ezt valamilyen oknál fogva nem tudja megtenni, azt nevezzük inzulinrezisztenciának. – Az inzulinrezisztencia döntően az elhízott egyéneknél alakul ki, tehát az elhízás és az inzulinrezisztencia kéz a kézben járnak. Tehát a megelőzése az IR-nek az, ha az elhízást előzzük meg – részletezi a professzor.

– Ugyan a betegek döntő többsége, 80-90 százaléka úgynevezett 2-es típusú cukorbeteg, ami az elhízáshoz, IR-hez kapcsolódik, de 10-20 százalékánál más mechanizmussal alakul ki: ezesetben nincs elhízás, nincs IR, ott az a probléma, hogy az inzulin, mint életmentő hormon megszűnik termelődni – emeli ki.

Mint mondja, az örökletes tényező mind a két típusban nagyon lényeges, de a 2-es típusban döntően nagyobb hatása van az életmódi tényezőknek. Tehát a mozgásszegény életmód, kedvezőtlen étrend, elhízás. – Ezesetben csaknem 80 százalékban a környezeti tényezők hatására alakul ki a betegség, és csupán 10-20 százalék esetében örökletesség nyomán. Az 1-es típusú cukorbetegségnél, körülbelül 30-40 százalék a genetikai tényező, és 50-60 százalék a környezeti tényező, amiket a tudomány ma még nem ismer. 

– Együttesen kell jelen lennie a kezelés során az életmódváltásnak és a szakorvosi kezelésnek. Ha betartják a terápiás és életmódjavaslatokat, akkor csupán 10 százalék esély van arra, hogy kialakuljon szövődménye a cukorbetegségnek. Abban az esetben azonban, ha nem tartják be az javaslatokat, akkor 80-90 százalék esély van rá, hogy kialakulhat valamilyen szövődmény – hangsúlyozza ki a professzor.

(Címlapképünk csak illusztráció!)