Az innovációs kultúra napja

A tudásvagyon hasznosításának lehetőségeit, illetve a tudástól az üzletig vezető út állomásait mutatta be a Miskolci Egyetem harmadik alkalommal megrendezett innovációs napja. A találkozón hangsúlyosan esett szó az észak-magyarországi térségbe települt kínai beruházókról, valamint az egyetem és a cégek közötti kutatási együttműködésről. Az innovációs napon értékelték a 10 millió forintos összdíjazású hallgatói ötletversenyre beérkezett pályázatokat.

Az egyetemi és a kínai vállalati kapcsolatokról is szó esett az innovációs napon

A Miskolci Egyetem innovációs ökoszisztémája alapvetően hozzájárul az észak-magyarországi térség fenntartható fejlődéséhez. Lényege az a közös érdekek mentén megfogalmazott együttműködés, az oktatási-kutatási-fejlesztési tevékenység összefonódása azzal a vállalati, az állami és az önkormányzati szférával, amelyet az egyetem tudásvagyonával támogatni tud – hangsúlyozta a III. Innovációs nap zárórendezvényén Dr. Horváth Zita, az egyetem rektora. Az intézmény és a gazdasági szereplők kölcsönösen előnyös kapcsolataira példaként említette a régió vezető vegyipari gyárával, a kínai tulajdonban lévő Wanhua-BorsodChemmel évek óta fennálló stratégiai partnerséget, amelynek köszönhetően vegyipari mérnök képzéssel bővült az egyetem oktatási palettája.

Miskolc és a régió fejlődése az ipar, a közigazgatás és az egyetem hármas egységére alapozhat – mondta Veres Pál, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának tagja, a város polgármestere. Értékelése szerint a modellváltást követően a Miskolci Egyetem rugalmas képzési struktúrájával olyan képzéseket tud kínálni, ami vonzerőt jelent a beruházók számára. A gazdasági szereplőkkel ápolt kutatási-fejlesztési kapcsolatok, a tehetséggondozás és az innovációs tevékenység pedig nem csak az intézményt erősítik, hanem a város és a térség megtartó képességét is – hangsúlyozta.

A vállalati partnerek megtelepedésének elősegítéséről beszélt „A Kínáról regionális kontextusban” címmel délelőtt tartott konferencián Dr. Szilágyi Roland általános rektorhelyettes is, amikor hangsúlyozta: a Miskolci Egyetem elsődleges feladata a megye tudásbázisának gyarapítása és a megosztása a gazdasági szereplőkkel. Ezt a tevékenységet támogatja az egyetemen működő Konfuciusz Intézet is, amely kulturális és szakmai kapcsolataival a nemzetközi együttműködés „zászlóshajója” - fogalmazott.

A világgazdaság súlypontjának keletre tolódásáról és egy új gazdasági világrend kialakulásának előképeiről Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója szólt előadásában. A kínai geopolitika, amely alapvetően különbözik a nyugati gondolkodástól, meglátása szerint az ázsiai kultúra felé nyitottsággal kiismerhető, ami ’win-win’ pozíciót jelenthet a kínai befektetések elnyerésében is.

A kultúrák közötti hídépítés, a tudás és technológia áramlásának megteremtése a Miskolci Egyetemen működő Konfuciusz Intézet elsődleges célja – emlékeztetett Dr. Kuttor Dániel, az intézet igazgatója. Felidézte az a látványos fejlődést, amely az elmúlt évtizedben kínai érdekeltségű cégek sorát hozta el a térségbe a Wahnua-BorsodChemtől, a TenPao-n, a Joyson-on, a SEG Automotive-on és a Patec-en át a legutóbbi Miskolcra települt Chervon-ig. Ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén megye a kínai befektetésekben országosan a 3. helyen áll. A kínai érdekeltségű vállalatok tavaly csak a miskolci agglomerációban 2500 milliárd forint termelési értéket állítottak elő.