Selmec, Sopron, Miskolc 260

A hazai bányászati, kohászati és erdészeti képzés akadémiai szintre emelésének 260. évfordulójáról bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a gyökereiket a selmecbányai ’Bergakademie’ megalapításáig visszavezető tanintézmények, a Miskolci Egyetem és Soproni Egyetem.

A miskolci és a soproni egyetemek ősét, a Selmecbányán 1735-ben alapított bányászati-kohászati tanintézetet, a ’Bergschule’-t 1762-ben emelte akadémiai szintű felsőoktatási intézménnyé Mária Terézia magyar királynő, Ausztria uralkodó főhercegnője. Az évfordulóra Miskolcon az alapításra emlékeztető emléktábla megkoszorúzásával, valamint egy, a bányász-kohász-erdész hagyományok folytonosságát szimbolizáló ércbányászati csille felavatásával emlékeztek meg a tradícióikat őrző intézmények képviselői. Az eseményen a Soproni Egyetemet Prof. dr. Fábián Attila rektor, Prof. dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes és Dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar dékánja képviselte.

Megkoszorúzták a selmeci alapítás emléktábláját. Képünkön a Soproni Egyetemet Prof. dr. Fábián Attila rektor (j) és Prof. dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes

„A 18. század gazdasági fejlődésének természetes velejárója volt az oktatás fejlesztése, a felsőfokú műszaki szakemberképzés elindítása, az oktatási kultúra színvonalának emelése” – emlékeztetett a Miskolci Egyetem előcsarnokában elhelyezett emléktábla megkoszorúzása előtt tartott beszédében Prof. dr. Horváth Zita rektor. Rövid történelmi áttekintést adott a műszaki felsőoktatás megalapításáról (a Miskolci Egyetem történetéről bővebben >>), majd történelmi párhuzamot vont a mai kor képzési elvárásaival. Mint mondta: a duális képzési struktúra kialakítása napjainkban a gyakorlatorientált oktatást erősíti, ám ez 260 évvel ezelőtt Selmecbányán az oktatás alapjait jelentette. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának feladatát örökölték meg a miskolci és soproni egyetemek, amelyek célja, hogy a múlt örökségéből építkezve jövőbe mutató fejlesztéseket hajtsanak végre, a gazdasági igényekhez igazítva az oktatási kínálatot.
A rektor külön megemlékezett az akadémiaalapító Mária Teréziáról, akinek szívügye volt az oktatás. Tanügyi rendelete, a Ratio Educationis kiadásával az állam irányítása alá helyezte és egységesen szabályozta a teljes magyarországi oktatásügyet, a gimnázium megteremtésével összekötötte az elemi és a felsőfokú oktatást, bővítette az egyetemi karokat és újakat alapított.

Az összetartozást szimbolizáló csille előtt: Dr. Heil Bálint, a soproni Erdőmérnöki Kar dékánja, Prof. dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes és Prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, Prof Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora és Prof. Dr. Szűcs Péter rektorhelyettes

„A megújuló Miskolci Egyetem a Soproni Egyetemmel közös gondolkodásban a globális problémákra keresi a választ” – erről már a jubileumi évre emlékeztető, felújított ércbányászati csille felavatásán Dr. Mucsi Gábor, a Műszaki Földtudományi Kar dékánja beszélt. A bányász-kohász-erdész összetartozást szimbolizálja a bányászok, kohászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére a ’Jó szerencsét!’ felirat mellé felállított egykori munkaeszköz, amelynek oldalára a bánya- és kohómérnök szakma jelképei mellé fölkerült az erdőmérnökök tölgyfaleveles címere is.

Az ünnepség végén felhangzott a három kar himnusza, a napot pedig ünnepi szakestély zárta.