Fókuszban a pedagógusképzés reformja

A pedagógia, gyógypedagógia, a tanárképzés, a művészeti nevelés és a köznevelés aktuális kérdései, friss kutatási eredményei kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK) Tanárképző Intézete által szervezett „Hatékonyság és koherencia a pedagógiában, gyógypedagógiában és a tanárképzésben” címmel megrendezett, XIV. Taní-tani Online Nemzetközi Tudományos Konferencián.

A virtuális térben zajló tudományos eszmecserén, amelyet a bölcsészkar dékánja, Dr. Illésné dr. Kovács Mária nyitott meg, 15 szekcióban, 137 előadó mutatta be munkáját és kutatásait, a hazaiak mellett ghánai, kenyai, indonéziai, mianmari, ukrán, román és szlovák szakemberek.

„A legaktuálisabb kérdés a közoktatás és a felsőoktatás közötti kapcsolat megerősítése. Fontos, hogy az egyetem olyan oktatási és kutatási tevékenységet folytasson, ami hasznos a közoktatás számára, a közoktatásban pedig olyan hallgatók, olyan leendő pedagógusok jelenjenek meg, akik értenek az oktatáshoz” – fogalmazta meg a konferencia legfontosabb üzentét Dr. K. Nagy Emese, a ME-BTK Tanárképző Intézet intézetigazgatója. Ehhez a tematikához kapcsolódtak a tanácskozás előadásai, és a plenáris előadás fókuszában is a tanárképzés reformjának gondolata állt.

Az idei tanévtől az oktatás reformja a pedagógiai felsőoktatást is érintette. Előtérbe került a gyakorlatorientált tanárképzés, amelynek központjában a valós tapasztalatszerzés áll.
„Elkerülhetetlen, hogy a Miskolci Egyetemről olyan hallgatók kerüljenek ki, akik felkészültek arra is, hogy a tudásban és szocializáltságban heterogén gyerekcsoportok neveléséhez értsenek” – szögezte le Dr. K. Nagy Emese.

„Azt látjuk, hogy a legsikeresebb oktatási rendszerekben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok jól érezzék magukat. A jó érzés az eredményesség és a minőség szempontjából meghatározó” – fejtette ki prof. Dr. Halász Gábor oktatáskutató, az MTA doktora, az ELTE PPK professzora, aki az oktatáspolitika makroszintű vonatkozásairól beszélt a konferencián.
„A jól működő oktatási rendszerekben a pedagógusok maguk alakíthatják, milyen módon végzik a munkájukat. Véleményük nagy súllyal jelen van az oktatáspolitikai döntéshozatalban, így a politikusok is kölcsönösen tanulhatnak tőlük. A motiválásuk az egyik legfontosabb célkitűzésként jelenik meg” - mondta.

Kutatási tapasztalatairól szólva a szakember ráirányította a figyelmet arra, hogy a pedagógusképzésben eltöltött idő nem elégséges a szakmai tapasztalatok megszerzéséhez. A tanári képesség és pedagógiai szakmai hozzáértés legjelentősebb része, 70-80 százaléka a mindennapi munkavégzés során alakul ki. „Ezt tudomásul kell venniük a pedagógusképző intézményeknek. Arra kell törekedniük, hogy képessé tudják tenni a tanárjelölteket arra a fajta tudásszerzésre, amit a személyes munkavégzésük során megtapasztalnak majd” – mondta Dr. Halász Gábor.

A konferencianyitó plenáris ülésen Dr. Illésné dr. Kovács Mária, a ME-BTK dékánja, Dr. K. Nagy Emese, a ME-BTK Tanárképző Intézet intézetigazgatója és Dr. Halász Gábor oktatáskutató, az MTA doktora