Az Év ősmaradványaként tér vissza a borostyán
2023. február 27.
A XX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon, 2002-ben már szerepelt fő témaként a borostyánokról egy reprezentatív ásványkiállítás a Miskolci Egyetemen. Két évtized múltán újra erre a fosszíliára összpontosul a figyelem: a borostyán lett az Év ősmaradványa, ami reprezentatív kiállításon is látható majd a XXXI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon március 11-12 között.
Nem elírás, hogy az Év ősmaradványa a borostyánkő, mivel ez az anyag térrácsszerkezet és határozott kémiai összetétel híján nem tagja az ásványok birodalmának. Viszont, mivel megkövült fenyőgyantáról van szó, ősmaradványként tekinthetünk rá.
Ajkait, egy magyarországi borostyán Ajkáról
Melyik a jó kifejezés: borostyán vagy borostyánkő? Mindkettő használható, viszont a borostyánkő kifejezés annyival precízebb, hogy a fosszilis fenyőgyantát egyértelműen megkülönbözteti a borostyán (Hedera) növénynemzetségtől.
A fosszilis gyanták közül legrégebbről ismert és legjobb minőségű a balti borostyán, amely a földtörténeti harmadidőszakban (22–40 millió évvel ezelőtt) képződött egy ősi fenyő (Pinus succinifer) gyantájából. Színe leginkább mézsárga, barnássárga vagy narancssárga.
Borostyánkövet Magyarországon is több lelőhelyen megfigyeltek. Ezek közül legjelentősebb a felső-kréta korú - mintegy 83 millió éves, tehát a balti borostyánnál lényegesen idősebb - ajkai kőszéntelepből leírt ajkait. Ez némileg sötétebb és gyakran vöröses árnyalatot mutat.
A XXXIX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon a budapesti Stone-gem Kft. gyűjteményéből látható egy nagyon nívós borostyánkiállítás.
Kiállítások a XXXIX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon >>