Roósz András: Az életműdíj csak egy állomás

Az űrben végzett kristályosítási kísérletekről, egyszerűbben megközelítve, a Miskolci Egyetemen készült magyar űrkemence megalkotásáról vált széles körben, mondhatni világszerte ismertté Dr. Roósz András. A kohómérnökként Miskolcon végzett, egykori Alma Materében azóta is oktató professor emeritus munkásságát nemrégiben Gábor Dénes-életműdíjjal ismerték el. Évtizedeken átívelő tudományos pályafutásáról csupán dióhéjban ad képet beszélgetésünk.

A hivatalos méltatás szerint Dr. Roósz András kohómérnök, a Miskolci Egyetem professzor emeritusa a Gábor Dénes-életműdíjat „a hazai fémes anyagtudományi kutatás és fejlesztés területén elért számos kiemelkedő eredményéért, így a kristályosodási jelenségek elméleti és szimulációs vizsgálatáért, ipari alkalmazásáért (nagyméretű mágnesek öntése, univerzális sokzónás kristályosító berendezés – NASA), az űranyagkutatásban és a mágneses térrel kevert olvadék kristályosítása során elért eredményeiért, iskolateremtő kutatásirányító és egyetemi munkásságáért” ítélték oda.

- Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen végeztem, abban az intézetben, ahol ma is dolgozom. Negyedéves koromtól gyakorlatilag itt laktam, tanítottam, gyakorlatokat vezettem, innen indult a tudományos pályám. A fémtani tanszéken kezdtem el többek között kristályosítással foglalkozni, és minden elért eredményem tulajdonképpen a Miskolci Egyetemhez kötődik. Sok évtizedes munkám során az oktatás mellett tudományos kutatással foglalkoztam. Innovációval, ahogy ma nevezzük. Olyan jellegű fejlesztésekkel, amik az iparban vagy az iparhoz közeli területeken használhatók – fogalmazott Roósz András. Számos szabadalmat tudhat magukénak, a többesszám használatával egyértelművé téve, hogy az azokhoz kapcsolódó fejlesztéseket, kutatásokat sosem egyedül végezte. Közös munka eredményének tartja.

Legismertebb kutatása az 1980-ban megvalósult szovjet-magyar űrrepüléshez kötődik. Annak során hajtották végre a Miskolci Egyetemen megépített űrkemencén alapuló, BeaLuca elnevezésű programot, amelynek legnagyobb érdeme, hogy sokrétűen, kísérleti úton tájékoztatta a tudósokat a mikrogravitációs (nagyon kicsi gravitációs tér) körülmények között megolvadó, majd kristályosodó (megszilárduló) ötvözetekben végbemenő folyamatokról. A program szakmai előkészítésében vett részt Roósz András is, aki a kísérlet kiértékelését követően meghívást kapott a Max Planck Intézetbe, Stuttgartba, ahol tizenegy éven keresztül folytatta a kristályosításhoz kötődő kísérleteket.

- A tudományos tevékenység az oktatástól nem elválasztható. Ennek nagyon egyszerű oka van. Az oktatásba az ember egyrészt átemeli a tudományos ismereteit, másrészt a katedrán állva és a hallgatókat tanítva olykor rájön arra, hogy bizonyos dolgokat esetleg ő maga sem jól tud. Nagyon furcsán hangzik majd, de az ilyen helyzetekből tudományos kutatások csírái keletkezhetnek – magyarázta.

Sok évtizedes tanári pályafutása alatt Roósz András szakemberek generációinak adta át a tudását.
- Fölnevelődtek az ifjak. Az egykori doktoranduszaim között egyetemi oktatók, docensek, egyetemi tanárok is vannak, akik átvették és tovább viszik azokat a tárgyakat, amiket én oktattam nekik. Reményeim szerint jobban is csinálják, mint ahogy én annakidején - mondta.

A Gábor Dénes-életműdíj azonban csak egy állomás a napjainkban a 78. évében járó professzor számára. Semmi esetre nem jelenti az életműve lezárását, hiszen ma is aktív tudományos és kutatómunkát folytat. Négy különböző projektben dolgozik, ezek közül az egyiknek a szakmai irányítója Gácsi Zoltán professzor mellett. A Székesfehérvári Könnyűfémművel egy általuk kidolgozott, szabadalmaztatott eljárásnak a bevezetésén dolgoznak. Roósz András emellett két európai űrügynökséghez kötődő projektet is vezet, és nemrégiben megerősítették, hogy a következő öt évben folytathatja ezeket a munkáit.

- Két könyv megírásával viszont tartozom a tanszéknek, a kollégáimnak. Annak idején megírtam a Fénytan 1. tankönyvet, ami arról szólt, amit tanítottam. Kérdezték a kollégák, hogy mi lesz másodikkal és a harmadikkal? Nos, a második a kristályosodásról szólna, a harmadik pedig a szilárd fázisú átalakulásokról, a hőkezelés alapjairól. Óriási háttéranyagom van ezekhez a könyvekhez, és nagyon bízom benne, hogy a következő néhány évben lesz lehetőségem a megírásukra - mondta.

A Gábor Dénes-életműdíj átadásán: Roósz András (középen), balról Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumának elnöke és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Fotó: MTI/Illyés Tibor