A hazai szénkultúra új útjait keresik

A Miskolci Egyetemen folyó tisztaszén-technológiai kísérletek, kutatások és fejlesztések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy új és környezetbarát megoldások bevezetésével a hazai szénvagyon hosszú távon erősítse nemcsak Magyarország energiabiztonságát, hanem gazdaságát is – hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szénbányászati Klaszter konferenciáján, amelyet március 9-én a Vármegyeházán tartottak.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megalakult szénklaszternek több mint tíz éve küldetése, hogy számba vegye a hazai szénbányászathoz kapcsolódó innovatív technológiákat, hozzájáruljon a szén mint energiaforrás környezetbarát hasznosításához. A klaszter tevékenységének különös aktualitást ad, hogy a Covid-járvány utáni gazdasági fellendülés „energiaéhséget”, majd az orosz-ukrán háború energiaválságot okozott az Európai Unióban. Ezek hatásaira tekintettel Magyarország is újraértékelte a szénbányászat jövőjével kapcsolatos álláspontját – fogalmazott a rendezvény házigazdája, Bánné dr. Gál Boglárka, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Hazánk szénvagyonának legjelentősebb része az észak-magyarországi régióban található. A vármegyei szénklaszter egyik küldetése ezért az, hogy hozzájáruljon a korábban a dekarbonizációs elvárások nyomán háttérbe szorított szénkitermelés és -felhasználás megítélésének újragondolásához – hangsúlyozta Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos.

A szén az általános energiatartalék besorolásból napjainkra előlépett a krízishelyzetben közvetlenül felhasználható energiaforrássá, ami előtérbe helyezi a szénbányászatnak azokat az energia- és ellátásbiztonsági, társadalmi és gazdasági dimenzióit, amelyek korszerű technológiákkal, alacsony környezetterhelés mellett helyet biztosíthatnak e fontos ásványkincsnek a Nemzeti Energiastratégiában. Ezt erősítette meg a Magyarország megbízható energiaellátási hátterének stratégia fontosságáról beszélő Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára is, utalva az energiaszuverenitáshoz kapcsolódó kormányprogram célkitűzéseire. Kiemelte: az egyetemi tudástőke az alternatív energiaforrások kihasználhatóságához ugyancsak hozzá tud járulni.

„Európában a szén szerepe megkerülhetetlen” – szögezte le Dr. Fancsik Tamás, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Földtani Igazgatóság igazgatója, aki ezt világgazdasági folyamatokkal magyarázta. Az emissziócsökkentést célzó új, elgázosítási technológiák alkalmazásával fontos alternatív szerepe lehet a gazdaság működésében felhasznált energiaforrások között – tette hozzá.

Csak Mátraalja és Bükkalja lignitvagyona, valamint a borsodi barnaszénkincs elegendő nyersanyagot adhatna az országnak a következő évszázadra. Környezettudatos hasznosításukra a tisztaszén-technológiák már rendelkezésre állnak. A Miskolci Egyetemen folyamatos üzemű elgázosító rendszer fejlesztésén dolgoznak, amelynek révén a szénből metanolt állítanak elő, a közben keletkező salakból pedig a többi között olyan ritkaföldfémeket lehet kinyerni, amelyekre nagy szüksége van a high-tech, az elektronikai és a járműiparnak is – emelte ki Prof. Dr. Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának dékánja. Megemlítette emellett a csekély szén-dioxid-kibocsátással járó technológia melléktermékeinek gyakorlati, mások mellett építőipari hasznosításának lehetőségeit is.
A szén és más szilárd anyagok elgázosításához kapcsolódó kísérletekről és kutatásokról az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar tudományos főmunkatársa, Dr. Kállay András Arnold tartott előadást, részletezve az egyetemi kísérletek során kialakított technológiai folyamatot, amely jelenleg laboratóriumi keretek között működik.

Riz Gábor miniszterelnöki biztos (a kép bal szélén) a borsodi szénklaszter megalakításának kezdeményezője