A jelenből kémlelik a digitális és az audiovizuális jövőt

A médiatudatosság eddig megszokott formái már nem elégségesek a digitális jövő alakításában. Új készségeket kellene elsajátítani, közöttük olyanokat, mint a rosszindulatú tartalmak intuitív felismerése, az online empátia és a kreativitás új formáinak a megtalálása. Erre is rávilágított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miskolci Egyetem és a CineFest Nemzetközi Filmfesztivál szervezte konferencián.

A családokban a személyesen együtt töltött idő mellett a „digitálisan együtt töltött idő” is nagyon fontos - hangsúlyozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének vezetője a szeptember 6-i konferencián. Szavaival hangsúlyossá tette a találkozó egyik legfontosabb témáját, a digitális médiatartalmakkal kapcsolatos gyermekvédelmi szabályozást. Kiemelte: a gyermekvédelmi szabályozás három elemből áll, az állam szintje mellett ott van a családi és az iparági szint is. Hozzátette, a család szerepe kiemelten fontos, hiszen a szülők felügyelik a gyermek médiafogyasztását, emellett a család biztosítja a gyerek fejlődését és alakítja ki a normákat.

Nyakas Levente kifejtette, az államnak kettős szerepe van a szabályozásban: egyrészt korlátozza a hozzáférést, azaz meghatározza, milyen műsorsávban tehet közzé egy televízió bizonyos tartalmakat, másrészt megpróbálja biztosítani a hozzáférést a megfelelő tartalmakhoz. Mindezt úgy, hogy filmtámogatási programokkal megfelelő médiatartalmakat hoz létre a gyermekeknek, valamint különböző médiatudatossági programokkal megpróbálja őket és szüleiket is megszólítani - tette hozzá.

A konferencián a mozi- és filmpiac alakulásáról is szó esett. Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója, egyben a miskolci konferencia elnöke (képünkön Bíró Tiborral, a CineFest Nemzetközi Filmfesztivál igazgatójával) és Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi oktatója Hollywood létrejöttéről és a film megjelenéséről beszélt.

Kollarik Tamás elmondta: a film gazdasági haszonszerzés céljából szórakoztatóipari termékként indult, kitalálói nem gondoltak arra, hogy a médium a 20. század egyik „legjelentősebb kultúra-, gazdaság- és akár társadalomformáló” művészeti ágává vált.  Kitért a filmipar fejlődésére és beszélt Janovics Jenőről is, aki "megteremtette" a kolozsvári filmgyártást. A producer filmes műhelyéből került ki Alexander Korda (Korda Sándor) és Kertész Mihály is, akinek nevéhez több mint hatvan hollywoodi film köthető, például a Casablanca - fűzte hozzá.

 Takó Sándor az előadásban Zukor Adolf és William Fox filmgyártásra gyakorolt hatásáról, valamint életük legfontosabb állomásairól beszélt. Szólt Pressburger Imre forgatókönyvíró- rendezőről és Trauner Sándor díszlettervezőról is, valamint kitért Rózsa Miklós filmzeneszerző jelentőségére is, aki háromszor nyerte el az Oscar-díjat.

A konferencián Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa előadásában a médiahatóság és az Adatvezérelt Marketing Szövetség közös kutatási eredményeit ismertette. A kutatás azt vizsgálta, mennyire tudatosak a hazai felnőtt internetezők az adataik kezelésében és védelmében. Elmondta: az adatbiztonságnál és az adatvédelemnél nagy a bizonytalanság és az aggodalom. A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad.

A vizsgálat eredményei arra utalnak, a magyar internetezőknek vegyes az internetes adatvédelemmel kapcsolatos gyakorlata. A többség elsősorban az általuk használt adatvédelmi szoftverekben bízik, mintegy 50 százalékuk él az adatvédelmi beállítások lehetőségével és használja a kétfaktoros hitelesítést - ismertette Soós Edina.

Andrássy György, az NMHH igazgatója a klasszikus média magyarországi helyzetéről beszélt a web 2.0 korában. Kitért a médiahatóság létrehozására, annak felépítésére és feladataira, emellett beszélt a klasszikus médiaszolgáltatásokról: a földfeszíni rádiókról és a hagyományos terjesztésű televíziókról, illetve a közönségarány alakulásáról. Kifejtette, hogy a klasszikus médiaszolgáltatások népszerűsége a megváltozott médiafogyasztási szokások mellett is meghatározó.

Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára (képünkön) előadásában a média és a kommunikáció jövőjéről beszélt. Kitért a deepfake és a mesterséges intelligencia szerepére és a médiatudatosság fontosságára.

Mádl András, az NMHH igazgatója a hazai mozik látogatottságáról, a filmszínházak és a bemutatott filmek számának változásáról, a magyar mozijegyek árának alakulásáról és a koronavírus-járvány mozira gyakorolt hatásairól beszélt.

 Bezzeg Krisztián, a médiaértést oktató Bűvösvölgy budapesti csoportvezetője és Laki Péter, az NMHH médiaértés-oktatója a műfaji minták működését mutatta be a gyerekek filmes narratívájában. Emellett előadásukban kitértek a filmekben látható leggyakoribb történetsablonokra és a filmek műfaji jellegzetességeire.

(via. MTI)