Egy Cziffra György emlékének szentelt nap

Cziffra György, a 20. század második felének legjelentősebb zongoraművészének emléknapot szentelt a Miskolci Egyetem november 8-án, a művész születésének 102. évfordulóján.

A világhírű muzsikus tiszteletére emléktáblát avattak az egyetem főépületében. Máger Ágnes miskolci festőművész alkotását Prof. Dr. Horváth Zita, az emléknap ötletadója avatta fel a művésznő és Balázs János, a Cziffra Fesztivál alapítójának jelenlétében.

Az ünnepséget követően a zongorista életét feldolgozó, Petrovics Eszter rendezte Tele van a két kezem boldogsággal című filmet vetítették le a régi aulában.

A Miskolci Egyetem rektora, Prof. Dr. Horváth Zita, Máger Ágnes képzőművész és Balázs János zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapítója

A napot Cziffra György emlékest zárta, amelyen két Liszt- és Kossuth-díjas művész, Kovács Kati énekes és Balázs János zongoraművész lépett föl. Koncertjük azt az időszakot idézte vissza, amikor a miskolci kényszermunkatáborból 1953-ban szabadult Cziffra György megélhetési kényszerből budapesti bárokban lépett föl. A műsorban az elmúlt hatvan év klasszikus Kovács Kati dalai mellett Balázs János zongoraművész Cziffra György leggyakrabban játszott repertoárjából válogattak. A dalok között az előadókkal a Miskolci Egyetem rektora beszélgetett a korszak hangulatáról, felidézve a korabeli ikonikus történeteket.

A Cziffra György emlékest főszereplői: Balázs János zongoraművész és Kovács Kati

Az emléktábla avatáson és a koncert előtt Prof. Dr. Horváth Zita elmondta: az ünnepi megemlékezéssel régi adósságát törleszti a Miskolci Egyetem egy olyan kiváló művész felé, aki nagyon sokat adott hozzá ahhoz, hogy a magyar kultúra világszerte ismert legyen.
Cziffra György egy rosszul sikerült disszidálási kísérlet következményeként, kényszermunkára ítélt rabként került Miskolcra 1950-ben. A kőfaragók közé beosztva két és fél éven át építette az akkor épülő, Rákosi Mátyás pártfőtitkár nevét viselő Nehézipari Műszaki Egyetem falait. A kényszermunkatáborból 1953-ban szabadult. Először pesti bárokban zongorázott, világhírűvé azonban Franciaországban vált. A klasszikus darabok előadása mellett többek között Liszt és Chopin műveinek átirataival aratta sikereit, amelyek napjainkig részei a klasszikus zenei koncertműsoroknak.

Kovács Kati, Prof. Dr Horváth Zita és Balázs János 

Az egyetemi építkezésen Cziffra György rabtársa volt Határ Győző író, aki évtizedekkel később megemlékezett egy „rabkoncertről” is. Erről Kabdebó Lóránt professzor, a Miskolci Egyetem bölcsészkarának egykori dékánja révén tudhatunk, aki ezt lejegyezte az utókornak – idézte fel a rektor, aki az emléktábla-avatáson egy Cziffra Györgyre emlékező részletet is felolvasott Határ Győző memoárjából.